A glükóz a legfontosabb energiagazdag cukor a szervezetben. Ezenkívül számos metabolit építőköve, beleértve a lipideket és a fehérjéket.
A glükóz létezhet nyitott láncú formában és ciklikus hemiacetál formában (d-glükóz vagy L-glükóz). Ez egy redukáló cukor.
1. Tisztaság
A glükóz-monohidrát szagtalan, színtelen kristályos por. Gyakran használják oldatokban a tonicitás beállítására és édesítőszerként, számos kereskedelmi élelmiszerben és gyógyszerben is fontos összetevője.
Általában a glükóz-monohidrát pH-ja körülbelül 6-8, és környezeti körülmények között stabil. Laboratóriumokban általában reagens minőségű termékként használják.
A glükóz fontos biomolekula, amely számos élő szervezet elsődleges energiaforrása, és a lipidek, fehérjék, nukleinsavak, zsírsavak, glikoproteinek, glikánok és cukoralkoholok fő összetevője. Számos más molekula előfutáraként is szolgál, amelyek létfontosságúak az élő sejtek számára. Ezek közé tartoznak az enzimek, hormonok, antioxidánsok és egyéb anyagok. Szintén gyakori szubsztrátja a glikációnak és az oxidatív stressznek.
2. Szín
A glükóz-monohidrát, más néven D-glükóz, egy fehér kristályos por, amely a cukor alternatívájaként használható élelmiszerekben és italokban. Fontos összetevője a gyógyszereknek is.
Alacsony édessége a cukorhoz képest, és kevésbé kalóriagazdag, így számos étel és ital alternatív édesítőszereként népszerű. Élelmiszer- és sporttáplálkozási termékekben is használják cukorhelyettesítőként vagy kötőanyagként.
A glükóz-monohidrát tiszta kristályos anyag, finom édességgel, jól oldódik és tiszta az oldatokban, száraz formában mozgékony és folyékony. Jó választás oktatási és kutató laboratóriumok számára. Minden palack biztonságos kezelési és tárolási eljárással rendelkezik, amely közvetlenül a címkére van nyomtatva.
3. Szag
A glükóz-monohidrát egy gyakori cukor, amelyet számos termékben használnak. Ez a fehér kristályos édes por finomított kukoricakeményítőből származik, és enzimatikus eljárásokkal dolgozzák fel.
Közvetlen édesítőszerként való felhasználása mellett a glükóz az élő szervezetek elsődleges energiaforrása, valamint számos más biomolekula (például zsírsavak, koleszterin, aminosavak és nukleinsavak) előfutára. A sejtek szerkezetét biztosító poliszacharidok kulcsfontosságú összetevője is.
Annak vizsgálatára, hogy a szaglási megkülönböztetés kritikus része-e a glükóz iránti tanult aviditásnak, megtanítottuk az egereket, hogy összekapcsolják a 0,6 M glükóz és 0,6 M fruktóz különálló illékony anyagait a posztorális étvágygerjesztő hatásukkal. Az ál-kezelt egerek szignifikánsan többet nyaltak 0,6 M glükózra, mint 0,6 M fruktózra, míg az anozmikus ZnSO4-kezelt egerek körülbelül azonos arányban nyaltak mindkét cukrot.
4. Kóstolja meg
A glükóz édes anyag, amelyet széles körben használnak élelmiszeripari termékek adalékanyagaként. Kemény cukorkákban, cukorcsomagokban, cukorkákban és glükóztablettákban található (a glükóz tabletta alakúra préselve gyakran egy vagy több egyéb összetevővel kötőanyagként).
A glükóz a szervezet egyik fő energiaforrása is. Számos enzim metabolizálja számos egyéb vegyület előállítására, beleértve a glikációs anyagokat és más molekulákat, amelyek hozzájárulnak a sejt szerkezetéhez és működéséhez. A C-vitamin és más létfontosságú vegyületek előállításában is szerepet játszik. Végül pedig jelentős mértékben hozzájárul a poliszacharidok szintéziséhez növényekben és állatokban.
5. Reaktivitás
A glükóz-monohidrát (D-glükóz), más néven dextróz, az egyik leggyakoribb aldohexóz sztereoizomer. A D-glükóznak hat szénatomja és egyedi molekulaszerkezete van, ami a cukrok sztereokémiájának kialakulásához vezetett.
A D-glükózt iparilag állítják elő keményítő enzimes hidrolízisével. Az Egyesült Államokban és Japánban a kukoricakeményítő fő terméke, de burgonyát és búzát is használnak erre a célra.
A glükóz az élő sejtek fő energiatermelő anyaga, és fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban. A szervezetben glikogénként, a glükóz raktározási formájaként is jelen van. A glikolízis első lépésében a hexokináz foszforilezi a glükózt, és így glükóz-6-foszfátot állít elő. Ez a kezdeti reakció megakadályozza, hogy a glükóz kijusson a sejtből, így biztosítva, hogy a következő lépésekben felhasználják a további metabolizmushoz.
